2024-01-29
7 dolog, amit nem tudtál Hokusai-ról, "A nagy hullám" alkotójáról
Érdekességek Katsushika Hokusai életéről
Bár lehet, hogy nem ismered Katsushika Hokusai nevét, szinte biztos, hogy legalább egy művét már láttad: "A hullám alatt Kanagawa partjainál" (1830-32 körül), közismertebb nevén "A nagy hullám".
Ez az ikonikus fametszet az egész japán művészet talán leghíresebb képe, amely egy hatalmas, habzó hullámot ábrázol, amint az a távoli Fudzsi-hegy fölött tetőzik. Az 1760-ban Edóban (a mai Tokióban) született, befolyásos művész és grafikus élete egyszerre volt rendkívül termékeny és tagadhatatlanul különc. Íme hét dolog, amit valószínűleg nem tudsz Hokusairól.
1. Eredetileg a felsőbb osztályok tükörfényezőjének szánták, nem pedig művésznek.
Amikor Hokusai hatéves korában megkezdte hivatalos oktatását, már korán megmutatkozott művészi tehetsége, amely új útra terelte. Tizenéves korában - talán egy személyes vita miatt, vagy talán azért, mert úgy vélte, hogy a csiszolható fémtükröket hamarosan felváltják a hollandok által behozott ezüstözött üvegtükrök - elkezdett elszakadni nagybátyja mesterségétől, és először egy kölcsönkönyvtárban dolgozott hivatalnokként, majd később fametszőként. Hokusai 19 évesen csatlakozott Katsukawa Shunshō ukiyo-e művész műterméhez, és megkezdte hét évtizedes művészi karrierjét.
2. 93 alkalommal költözött át, és 30-szor változtatta meg a nevét.
Hokusai soha nem volt sokáig egy helyen. A takarítást visszataszítónak találta - ehelyett hagyta, hogy a műtermében addig gyűljön fel a kosz és a piszok, amíg a hely elviselhetetlenné nem vált, majd egyszerűen elköltözött. A művész összesen 93 alkalommal váltott lakhelyet élete során. Hokusai nehezen tudott megállapodni egyetlen becenév mellett. Bár a japán művészek körében ebben az időben megszokott volt a névváltoztatás, Hokusai még tovább vitte ezt a gyakorlatot, és nagyjából minden évtizedben új művésznevet választott. Számos nem hivatalos álnevével együtt a grafikus összesen több mint 30 nevet használt. Sírkövén az utolsó neve, a Gakyo Rojin Manji olvasható, ami lefordítva annyit tesz: "A festészetért őrült öregember".
3. Született showman volt, és ügyes önreklámozó.
A történet szerint Hokusai egyszer a sógun udvara elé hívták, hogy bemutassa művészi tehetségét. Válaszul egy hosszú kék jelet festett egy papírlapra - majd egy csirkelábat mártott vörös festékbe, és végigkergette a képen, ügyesen átvariálva a japán Tatsuta folyón úszó juharlevelek hagyományos motívumát. Hokusai ügyes önreklámozó is volt, aki tanítványai segítségével hatalmas festményeket készített a nyilvánosság előtt. Egy 1804-es edói fesztiválon 180 méter hosszú, 180 méteres portrét festett egy buddhista szerzetesről, aki ecsetként egy seprűt használt. Évekkel később egy három emelet magas, a zen buddhizmus alapítóját ábrázoló művével népszerűsítette legkelendőbb vázlatfüzet-sorozatát.
4. Társasjátékokat, rajzoktató könyveket, papírlámpásokat és kivágott diorámákat is illusztrált.
Hokusai a 19. század egyik vezető tervezője volt a játéknyomatok - a darabokra vágható, majd háromdimenziós diorámákká összerakható papírlapok - tervezésében. Számos társasjátékot is készített, amelyek közül az egyik egy zarándokutat ábrázolt Edo és a közeli vallási helyek között. A több kisebb tájképből álló játék valószínűleg előfutára volt későbbi remekművének, a "Harminchat nézet a Fuji-hegyről" című sorozatnak (1830-32 körül). Számtalan verses és szépirodalmi könyvet illusztrált, és még saját útmutatót is kiadott a feltörekvő művészek számára.
5. Leghíresebb művét 70 éves korában kezdte el.
Bár Hokusai középkorában jólétben élt, egy sor kudarc - időszakos bénulás, második felesége halála és önfejű unokája súlyos helytelen viselkedése - miatt későbbi éveiben anyagi nehézségekkel küzdött. Erre válaszul az idős művész az energiáját a munkájába fektette, és 1830-ban elkezdte a "Harminchat nézet a Fuji-hegyről" című híres sorozatát (amelybe A nagy hullám is beletartozott). Az ikonikus képsorozat másik katalizátora a poroszkék piacra kerülése volt. Szintetikus pigmentként eléggé lecsökkentette az árát ahhoz, hogy először vált megvalósíthatóvá az árnyalat használata a nyomatokon.
6. Életében megdöbbentő 30 000 művet készített.
Ez a szám részben pályafutásának kivételes hosszának köszönhető, amely hivatalosan 1779-ben kezdődött és 1849-ben, 89 éves korában bekövetkezett haláláig tartott. Hokusai emellett rendkívül termékeny volt, a napfelkeltével kelt és késő éjszakáig festett. Bár műtermében 1839-ben tűzvész pusztította el munkáinak nagy részét, a becslések szerint összesen mintegy 30 000 festményt, vázlatot, fametszetet és képeskönyvet készített. Állítólag utolsó szavai között szerepelt az a kérés, hogy még öt vagy tíz évig festhessen.
7. Művei meghatározóak voltak az impresszionista mozgalomban.
Amikor Japán az 1850-es években megnyitotta határait, Hokusai munkái átkerültek a kontinenseken, és olyan művészek kezébe kerültek, mint Claude Monet, aki a japán művész 23 grafikáját vásárolta meg. Edgar Degas szintén Hokusai-tól vette az ötleteket, különösen az emberi alakról készített több ezer vázlatát. Az, hogy az európai művészek gyorsan felkarolták a grafikáit, részben annak is köszönhető, hogy a nyugati stílusú eltűnőpontos perspektívát használta. Más japán grafikai tervezők az ázsiai perspektívát alkalmazták, amely a távoli tárgyakat a képsíkon magasabban helyezte el, ami a nyugati szemnek úgy tűnt, mintha a talaj felfelé dőlne.
Kedveli az ázsiai kúltúrát? Dobja fel otthonát és válogasson posztereink közül.
Cikk forrás: https://www.artsy.net/article/artsy-editorial-7-things-hokusai-creator-great-wave
Kép forrása: https://www.worldhistory.org/image/15458/self-portrait-by-van-gogh/